|
|
|
SAJTÓKÖZLEMÉNY
2005. szeptember 17-én Egerben
ülést tartott a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) Tanácsa. A résztvevőket
köszöntötte Dr. Nagy Imre, Eger város polgármestere és Sós Tamás, Heves
megye
közgyűlésének elnöke; tájékoztatást adtak az Egri Civil Kerekasztal és
a Heves
Megyei Civil Koordinációs Tanács munkájáról, illetve az „Eger Ünnepe”
rendezvénysorozat kapcsán a térség civil szervezeteinek munkájáról.
A Tanács előzetesen értékelte az
NCA 2005. évi első körös pályázatainak tapasztalatait. Örömmel
állapította meg,
hogy az elmúlt évihez képest jelentősen emelkedett a pályázó
szervezetek és a
már nyertes pályázók száma: 2004-ben összesen 6250 pályázat kapott
támogatást,
míg ebben az évben ez a szám már most meghaladja a 8500-at. Ez a szám
még
jelentősen emelkedhet, mivel a pályázatok elbírálása jelenleg is folyik
és
kiírásra vár a 2005. évi un. „második kör” is.
Ugyanakkor az elvi irányító
funkciót ellátó Tanács tudatában van annak, hogy az NCA rendszerét sok
esetben
az indokolatlanul lassú és bürokratikus ügyintézés jellemzi, mely
megnehezíti,
hogy a szervezetek időben hozzájussanak a megítélt támogatáshoz. A
Tanács
javaslatokat fogadott el a lebonyolítás egyszerűbbé és gyorsabbá tétele
érdekében. Az előrelépés további elengedhetetlen feltétele, hogy az NCA
rendszerének négy szereplője, vagyis a Tanács, a döntéseket hozó
kollégiumok,
az ICSSZEM keretében működő Miniszteri Titkárság, valamint a kezelő
szervezet
feladatait ellátó Magyar Államkincstár tevékenységét partneri alapokra
helyezve, összehangoltan végezze.
A jelenlegi helyzetet nehezíti a
kötelező maradványképzés – ez az NCA esetében 2,3 milliárd forintot
jelent –,
melyről a Tanács csak 2005. június végén kapott tájékoztatást. Ezért a
testület
Egerben úgy döntött, hogy ismételten kéri a Kormány képviseletében
NCA-ért
felelős Göncz Kinga miniszter asszonytól, hogy az NCA-t mentesítse
maradványképzési kötelezettsége alól. A Nemzeti Kulturális Alap példája
mutatja, hogy lehet megoldást találni.
Egyetértés volt abban, hogy
növelni kell az NCA keretei között végzett munka és a döntések
átláthatóságát.
A testület foglalkozni kíván az összeférhetetlenség kérdésével is.
A Tanács sajnálattal értesült az
APEH előzetes tájékoztatójából arról, hogy az előző évivel összevetve
valamivel
kevesebb lett az un. 1%-os felajánlások összege (2004: 7 milliárd,
2005: 6,9
milliárd forint) és csökkent az adójukat felajánlók száma is. Mivel az
NCA
által pályázati úton kiosztható összeg azonos az 1%-os
felajánlásokéval, a
civil szervezetek alapvető érdeke, hogy minél több állampolgár éljen
ezzel a
lehetőséggel.
A Tanács tájékoztatást kapott az
ICSSZEM által meghirdetett NCA-s elektori választások előkészítéséről.
(A
Tanács és a Kollégiumok civil tagjainak mandátuma ugyanis 2006. elején
lejár és
a testületek új tagjait a bejelentkezett civil szervezetek képviselői,
az un.
elektorok választják meg 2006 elején). Ezt az NCA további munkája
szempontjából
fontos fejleményt az elmúlt napokban a politika és a sajtó élénk
figyelemmel
követte.
A Tanács fontosnak tartja és
ezért bátorítja, hogy civil szervezetek minél nagyobb számban vegyenek
részt az
NCA-s választásokon, növelve az új Tanács és kollégiumok legitimitását.
Adottak
a feltételek ahhoz, hogy a bejelentkezésekre és a választásokra a
törvényi
előírásoknak megfelelően, tisztán és ellenőrizhető módon kerüljön sor.
A civil
szervezetek közös érdeke, hogy ebben a kérdésben is közösen őrködjenek
kivívott
értékük: függetlenségük megőrzése felett. A Tanács megítélése szerint
ellentétes ezzel, ha politikai pártok nyíltan vagy közvetett úton be
kívánnak
avatkozni a jelöltállítás és választás kizárólag civil szervezetekre
tartozó
folyamatába. A Tanács felszólítja a politikai pártokat, hogy
tanúsítsanak
önmérsékletet, ne avatkozzanak be, hanem tartsák tiszteletben a civil
szervezetek függetlenségét. A magyarországi civil szektor elég érett és
felelős
ahhoz, hogy éljen a lehetőséggel és legalkalmasabb jelöltjeit válassza
meg 2006
elején a Tanácsba és a kollégiumokba.
A Nemzeti Civil Alapprogram
fontos és előremutató fejlemény a magyarországi civil szervezetek
továbbfejlődése szempontjából. Olyan érték, melyet óvni, védeni kell.
Ebben
közös a feladata és felelőssége a jogalkotónak: az Országgyűlésnek és a
Társadalmi Szervezetek Bizottságának, a kormánynak és az NCA-ért
felelős
minisztériumnak, az ICSSZEM-nek, valamint az NCA testületeinek: a
Tanácsnak és
a kollégiumoknak.
Eger-Budapest, 2005. szeptember
19.
A Nemzeti Civil Alapprogram
Tanácsa
|
|
|
